A Glükozamin segíti a súrlódásnak kitett ízületi szövetek működését és a porcszövetek újraképződését

A működő szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük sejt közötti tér található, melyet támasztószövet tölt ki. A támasztószöveteknek két fő alkotója van: a rugalmas (elasztikus) rostok és a glükozamin.

A rugalmas rostok keresztül-kasul futva térhálós szerkezetet hoznak létre, ami az adott szövetféleség vázát alkotja. Ennek a tárhálónak az üregeit töltik ki a glükozaminok, az összetett cukor- és fehérjemolekulák, a proteoglykánok. Minden glükozamin molekula 2-3 vízmolekulát köt magához, így alakulnak ki a sejt közötti vízterek, melyekben gyakorlatilag "úszkálnak" a működő (funkcionális) sejtek. Ezen sejtek anyagcseréje (tápanyagok és oxigén odajutása, salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása) a sejt közötti víztereken keresztül történik, ezek vannak kapcsolatban a legapróbb vérerekkel, a kapillárisokkal. A glükozaminnak azonban nemcsak statikai - az adott szövetféleség rugalmasságát biztosító - szerepe van, hanem az anyagcsere-folyamatban mint tápanyag is részt vesz, tehát egy része folyamatosan elhasználódik. Mivel a glükozamint a szervezet saját maga nem állítja elő, elengedhetetlenné válik rendszeres pótlása. Kis mennyiségben glükozamin a legtöbb táplálékban megtalálható, azonban igazán gazdag forrást a tengeri eredetű élelmiszerek jelentenek, azon belül is a kagylók. A sejt közötti vízterek mennyisége a kor előrehaladtával csökken (kiszáradás, ráncosodás), akárcsak a szövetek rugalmassága, ami az ízületek esetében a legszembetűnőbb: fokozatosan a mozgásképesség jelentős csökkenéséhez vezet.

A glükózamin nemcsak fontos építőköve a porctermelésnek, és így segíti a károsodott izületi porcok regenerálódását, hanem gátolja a porcot bontó enzimek(hyaluronidáz) működését is, így képes lehet megállítani, illetve lassítani a porc pusztulásának a folyamatát is. Mindezek mellett szakértők kimutatták, hogy ez a vegyület javítja az izületi folyadék viszkozitási tulajdonságait is. 

Az eddigi tudományos eredmények alapján elmondható, hogy a leghatékonyabb, leggyorsabban felszívódó formája a glükózaminnak a glükózamin-szulfát. Feltehetően ez a kénezett származék azért is hatékonyabb mint az alapvegyület, mert a kén-molekula hatékonyan stabilizálja a kötőszöveteket alkotó molekulákat. A leggyakoribb adagolási mód a szájon át történő adagolás, így a hatóanyag 90 %-a felszívódik a bélrendszeren keresztül. Ennek a fölszívódott mennyiségnek csak kb. 26%-át hasznosítja a szervezet. A vegyület a májban fehérjékhez kötve raktározódik. A glükózamin koncentrációja legmagasabb a májban, a vesében és az ízületi porcokban, illetve a vegyület egy része az ízületi folyadékba is kiválasztódik.

A glükózamin nemcsak fontos építőköve a porctermelésnek, és így segíti a károsodott ízületi porcok regenerálódását, hanem gátolja a porcot bontó enzimek(hyaluronidáz) működését is, így képes lehet megállítani, illetve lassítani a porc pusztulásának a folyamatát is. Mindezek mellett szakértők kimutatták, hogy ez a vegyület javítja az ízületi folyadék viszkozitási tulajdonságait is. 

Az eddigi tudományos eredmények alapján elmondható, hogy a leghatékonyabb, leggyorsabban felszívódó formája a glükózaminnak a glükózamin-szulfát. Feltehetően ez a kénezett származék azért is hatékonyabb mint az alapvegyület, mert a kén-molekula hatékonyan stabilizálja a kötőszöveteket alkotó molekulákat. A leggyakoribb adagolási mód a szájon át történő adagolás, így a hatóanyag 90 %-a felszívódik a bélrendszeren keresztül. Ennek a fölszívódott mennyiségnek csak kb. 26%-át hasznosítja a szervezet. A vegyület a májban fehérjékhez kötve raktározódik. A glükózamin koncentrációja legmagasabb a májban, a vesében és az izületi porcokban, illetve a vegyület egy része az izületi folyadékba is kiválasztódik.

Glükózból és a glutamin nevű aminosavból épül fel, a vízmegkötő glükózamino-glükán elő-anyaga, a porcegészség-megőrzés egyik kulcsfontosságú anyaga.
Szerepet játszhat a szervezet ízületeiben lévő porc szerkezetének és funkciójának fenntartásában.
A működő szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük sejt közötti tér található, melyet támasztószövet tölt ki. A támasztószöveteknek két fő alkotója van: a rugalmas (elasztikus) rostok és a glükózamin.
A rugalmas rostok keresztül-kasul futva térhálós szerkezetet hoznak létre, ami az adott szövetféleség vázát alkotja. Ennek a tárhálónak az üregeit töltik ki a glükózaminok, az összetett cukor- és fehérjemolekulák, a proteo-glykánok. Minden glükózamin molekula 2-3 vízmolekulát köt magához, így alakulnak ki a sejt közötti vízterek.

A glükozamin (aminocukor) a szénhidrátok csoportjának egy vegyülete, a rovarok páncélját alkotó kitin fő alkotórésze. Az -amin utótag arra utal, hogy a szénhidrátok általános alkotóelemei (szén, hidrogén és oxigén) mellett nitrogén is található molekulájában. A csoportot szokták aminocukroknak is hívni, ahol az -amin előtag a nitrogén jelenlétére utal. Az emberi szervezetben a glükozamin a támasztószövetek egyik fő alkotója, a rugalmas (elasztikus) rostok térhálós szerkezete közötti üregekben található. A glükozamin molekulák 2-3 vízmolekulát kötnek magukhoz, így hozzák létre a sejtek közötti víztereket.

A glükozamin a támasztószövet részeként biztosítja a szervezetben a szövetek rugalmasságát, segíti az ízületek működését, a porcszövetek újraképződését, csökkenti a súrolódást. Tápanyagként részt vesz az anyagcsere-folyamatokban is, ezért a glükozamin idővel elhasználódik, fontos a pótlása.

A glükozamint a szervezet saját maga nem állítja elő, ezért szükséges annak pótlása. Idősebb korban csökken a sejtek közötti víz mennyisége, a szövetek rugalmassága és az ízületek mozgásképessége, ezért ilyen panaszok eseték különösen fontos annak pótlása. Kutatások szerint glükozamin-szulfát-kezelés hatására mellékhatások nélkül enyhül az ízületi fájdalom.