A szénanátha, napjaink népbetegsége

Allergiás eredetűnek akkor nevezhető a nátha, ha a tünetek kialakulásának és fennmaradásának hátterében, bizonyíthatóan valamilyen allergén anyaggal (leggyakrabban virágpor, gombaspóra, háziporatka ürüléke, állati szőr) történő érintkezés áll. Az allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladásnak két fő csoportját lehet megkülönböztetni.

A szénanátha, szezonális allergiás nátha

Az egyik a köznapi nevén szénanáthaként emlegetett ún. intermittáló allergiás nátha vagy szezonális allergiás nátha, mely esetében a tünetek időtartama rövidebb, mint 4 hét, illetve a tünetek egy hétnek kevesebb, mint négy napján jelentkeznek. A szénanátha tehát nem más, mint az orrnyálkahártya időszakosan kialakuló, allergiás eredetű gyulladása.

A nem szezonális allergiás nátha

A másik csoportot az ún. perzisztáló allergiás nátha, vagy nem-szezonális allergiás nátha képezi. Itt a tünetek több mint 4 hétig, illetve egy hétnek több, mint 4 napján keresztül állnak fenn. A képet bonyolítja, hogy az allergiás nátha két formája - tehát a szénanátha és a nem-szezonális allergiás nátha - ugyanannál a betegnél az esetek jelentős részében (az összes allergiás náthás beteg mintegy egyharmadában) egyszerre áll fenn.

A szénanátha népbetegség

A szénanátha gyakorisága Európa egyes országaiban 5-20 százalék közötti. Hazai vizsgálatok gyermekek körében 8,1 százalékos, serdülők esetében 21 százalékos, míg a felnőtt népességben 11 százalékos krónikus nátha előfordulási gyakoriságot találtak, melynek mintegy kétharmada volt bizonyosan allergiás eredetű. Az allergiás eredetű nátha általában iskoláskorban kezdődik, és előfordulási gyakorisága a fiatal felnőttkorban tetőzik. Gyermekkorban a fiúknál, felnőtt korban pedig a nőknél gyakoribb. A betegség kialakulása, illetve korábbi életkorban való megjelenése szempontjából többnyire azok veszélyeztettek, akiknek a családjában allergiás betegek vannak a közvetlen rokonok között. A csecsemő és kisdedkorban ekcémás vagy asztmás gyerekeknél fokozott a rizikó a 15-30 éves kor között megjelenő allergiás náthára.

Az utóbbi években folyamatosan nő az allergiás náthában megbetegedettek száma, mely jelenségért több hatás együttesen tehető felelőssé. Néhány ilyen tényező: a levegőszennyeződés növekedése, illetve minőségi változása; a növényvédőszerek egyre elterjedtebb alkalmazása, az Európában nem őshonos parlagfű európai elterjedése, sok gyógyszer fogyasztása, az ételekben előforduló sok mesterséges anyag, dohányzás. A szénanátha előfordulását magasabbnak találták a városban élőknél, mint a falusiaknál, és a jobb szociális körülmények között élőknél, mint a szegényebbek között. Egyre több az adat arra vonatkozóan, hogy a túlságosan steril, mesterséges életkörülmények (korai életkortól kizárólag tápszerrel történő táplálás, közösségbe nem járó gyermek, védőoltások hiánya, kevés testvér) vezethetnek az allergiás megbetegedések emelkedő számban való kialakulásához.

Forrás:webbeteg